Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Csin Si Huang-ti Kína első császára, a kínai császárság és a Csin -dinasztia megalapítója. I. e. 230 és i. 221 között leszámolt vetélytársaival és egységes birodalommá formálta a hadakozó fejedelemségeket. A birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló falszakaszokat összekötötte, és így létrehozta a kínai nagy falat. i. 210. augusztus 10-én egy utazása közben hunyt el. Az ő sírhelyéhez tartozik a híres agyaghadsereg. Wikipedia Photo: Unknown author, Chinese wikipedia / Public domain
Több mint 20 új agyagkatonára bukkantak a cseréphadsereg egyes számú vermében Hsziannál – számol be a Live Science a China Global Television Networkre (CGTN) hivatkozva. A Csin Si Huang-ti császár mauzóleumánál működő múzeum szerint a festett terrakotta szobrok jó állapotúak, a figurákat egy restaurálóműhelybe szállították. A most feltárt katonák között találni egy tábornokot, valamint egy közepes beosztású tisztet. Az érintett, 230-szor 62 méteres verem szögletes, és 5 méter mély, területén korábban több figura is előkerült. A becslések alapján több mint 6 ezer katona- és lószobor vár még felfedezésre a lelőhelyen. Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti mauzóleumának közelében ásták el vermekben. Azt nem tudni, hogy a figurák milyen célt szolgáltak, talán az uralkodót segítették a másvilágon. Bár a leletegyüttest hadseregnek nevezik, és főként katonaszobrait szokták kiemelni, az élethű figurák között lovak, szekerek, hivatalnokok, zenészek és akrobaták másait is fel lehet fedezni.
Kezdőlap » Hivatalosan is kerestette alattvalóival a halhatatlanság elixírjét Csin Si Huang-ti Újonnan feltárt dokumentumok tanúsága szerint Kína első császára, Csin Si Huang-ti mintegy 2200 évvel ezelőtt hivatalosan is elrendelte alattvalóinak, hogy kezdjenek bele egy olyan életelixír felkutatásába, amely halhatatlanságot biztosíthat számára. Csin Si Huang-ti Kr. e. 259-ben született és 210-es halála idején már a kezén volt mind a hat kínai hadakozó fejedelemség, amelyek egyesítésével létrehozta a császárságot. Uralkodása idején az egyesített Kínában bambuszcsíkokra és falemezekre írtak. 2002-ben a kínai Hunan tartományban 36 ezer, ősi írással teli "csíkot" fedeztek fel egy elhagyatott kútban, amely közül néhány nemrég komoly segítségére volt a kutatóknak. Csang Csunlung, a Hunani Régészeti Intézet kutatója negyvennyolc, gyógyászati készítményekkel kapcsolatba hozható fa- és bambuszcsíkot vizsgált meg, és azt találta, hogy az uralkodó halhatatlanság elixírjének keresésével kapcsolatos parancsa határmenti területeket és távoli falvakat is érintett – adta hírül a Live Science.
Az i. e. 3. században, az akkoriban több különálló fejedelemségből álló Kínában, Csin Si Huang-ti kegyetlen harcok árán egyesítette a királyságokat, és megalapította az egységes Kínai Birodalmat, aminek ő lett az első császára. A császárt az emberiség egyik legkegyetlenebb uralkodójaként tartják számon, öröksége azonban maradandónak bizonyult. Csin Si Huang-ti az összes nagyobb folyót és patakot csatornákkal köttette össze, ezzel a mezőgazdaság fellendítésén túl megalkotta a világ legnagyobb, belföldi, vízi közlekedési hálózatát. Utakat építtetett, hogy hadserege és annak fegyverzete gyorsan eljuthasson a Birodalom minden részébe. Ő kezdte el annak az építménynek a megvalósítását is, amit – az emberkéz alkotta dolgok közül egyedüliként – a Holdról is szabad szemmel lehet látni. Tíz és tízezrek haltak meg a munkálatok során, de – a különböző korokban épült falszakaszok összességeként létrejött – Kínai Nagy Fal ma is áll. A Nagy Falban komoly szerepet kapott a kerámia építőanyag: a kőalapzatra földet hordtak, két oldalról vastag téglaburkolatot építettek, az őrtornyokat pedig mázas tetőcserepekkel fedték.
Közélet A kínai birodalmat egyesítő császár sírjából 1980-ban előkerült két bronz szekér közel száz részből áll össze. 2021. 05. 18 | Szerző: VG/MTI 2021. 18 | Szerző: VG/MTI A Csin-dinasztia idejéből (i. e. 221-206) származó két bronz szekeret és a hozzájuk tartozó lovakat bemutató múzeum nyílt meg kedden az északnyugat-kínai Senhszi tartománybeli Hszianban. Fotó: ZHANG TIANZHU / CHINA DAILY A bronzból készült szekereket és lovakat még 1980-ban tárták fel a birodalomalapító kínai császár, Csin Si Huang-ti mauzóleumánál. A tárlaton a sírhelynél végzett ásatási munkálatokról készített fényképek, valamint a szekerekhez és a lovakhoz kapcsolódó bronz tárgyak is helyet kaptak. Vu Jung-csi, a mauzóleum saját múzeumának kutatója szerint a két szekér több mint 3 ezer darabban volt, amikor rájuk találtak, mivel korábban beomlott a felettük lévő földréteg. A szakértőknek nyolc év alatt sikerült helyreállítaniuk a bronz szekereket és a lovakat. Fotó: Dingding / Vu szerint a két szekér történelmi, technológiai és művészeti szempontból is jelentős, mivel betekintést nyújtanak a korabeli fémöntési eljárásokba és részletes információkkal szolgálnak a Csin-dinasztia idején használt szekerek alakjáról és felépítéséről.
Hozzávetőlegesen húsz új agyagkatonát fedeztek fel a régészek, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző világhírű agyaghadseregből. A becslések alapján több mint 6 ezer katona- és lószobor vár még felfedezésre a lelőhelyen. Az agyaghadsereg vagy cseréphadsereg, terrakotta hadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung kerületben található. A lelőhelyet helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négyméteres mélységben. A figurák magassága 184–197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. Több mint húsz új agyagkatonára bukkantak a cseréphadsereg egyes számú vermében Hsziannál – számol be a Live Science a China Global Television Networkre (CGTN) hivatkozva.
2008 február 5. | Szerző: Silver | Csin Si Huang Csin Si Huang, akinek eredeti neve Csin Cseng volt, hercegként született a háborúzó államok korában. 13 évesen emelkedett a trónra, és 21 évesen teljesen kezébe vette a hatalmat. Leigázta a feudális államokat, és Kr. e. 221-ben egész Kína területét uralma alá vonta. Csin kihirdette önmagát Si Huang-tinek, azaz "eredeti uralkodónak", egy szintre emelve magát így az istenekkel és hirdetve isteni jogát a Kína feletti uralomra. Kína-szerte rendeleteket vésetett a hegyek oldalába az általa kifejlesztett birodalmi írással, melyek az ország uralma alatt való egyesítését hirdették. Csin egységesítette a súlyokat és a mértékegységeket, a pénznemet de még a kocsik tengelyének hosszát is, ami lehetővé tette, hogy ez utóbbiak simán gördüljenek a kiterjedt úthálózat keréknyomaiban. Az úthálózatot is Csin építtette, hogy összekösse vele egyes tartományait. Csin drasztikus eszközökkel próbálta elejét venni a lázongásnak. Az eretnekséget azzal próbálta elsöpörni, hogy elégettette a klasszikus írásokat – kivéve a mezőgazdasági, orvosi és szent könyveket – sőt azt is elrendelte hogy 460 konfucionistát élve eltemessenek.
Választhatták volna a szobrászok a korróziónak kiválóan ellenálló aranyat, és akkor minden bizonnyal még több tízezer év múlva is ott állnának a derék vitézek, azonban Csin Si Huang-ti minden vagyona is kevés lett volna egy, a jelenleginek akár csak huszadát kitevő hadsereg felállítására. Nyilván olcsóbb lett volna valamilyen környékbeli kőből kivésetni a figurákat, azonban a munkálatok nagyon sokáig elhúzódtak volna. Egyszerűbb lett volna fából kifaragni a katonákat, de az időtállóság próbáját egy ilyen hadsereg nem állta volna ki. Mit tettek hát a bölcs mandarinok? Azt, amit minden ember tesz az anyagok megválasztásakor: megkeresték az optimális megoldást. A cseréphadsereget nem a legkeményebb, nem a legidőtállóbb, nem a legolcsóbb és nem is a legegyszerűbben megmunkálható anyagból állították fel. A katonák égetett agyagból készültek, ami kellőképpen kemény, kellőképpen időtálló, nem túl drága és viszonylag gyorsan és egyszerűen elkészíthető anyag. Bizonyára minden követelményre lehetne valamilyen ideális anyagot találni, azonban Csin Si Huang-ti óta tudjuk, hogy az időtállóságnak, a keménységnek, a realis költségnek és az egyszerű kivitelezhetőségnek legoptimálisabb keveréke az égetett agyag.
rgcrow.com, 2024