Géza, Taksony fia, 972-ben lett fejedelem. Felesége az erdélyi gyula leánya, Sarolta volt. Géza követeket küldött I. Ottóhoz. A béke érdekében lemondott az ausztriai és morvaországi területekről, s megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységéről is. 972-ben Bruno Sankt szerzetest püspökké szentelik. Ezzel megkezdődik a magyarság keresztény hitre térítése. 973-ban Quedlinburgban magyar követek jelentek meg Ottó előtt, ahová a keresztény Európa több uralkodója is eljött. Géza követei által akarta kifejezni, hogy a magyarság Európa része akar lenni, s hogy békések szándékaik. Géza növeli a fejedelmi hatalmat. A törzsi kereteket kezdi széttördelni, leveri az ellenálló nemzetségfőket. Az uralkodásának központja Esztergom. Szerkesztette: Lapoda Multimédia Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Figyelt kérdés FONTOS légyszi írjátok meg! 1/11 anonim válasza: 94% Istvánról éppen az maradt fenn, hogy tudott írni, ami akkoriban nagyon különleges dolog volt, hiszen a királyok ebben a tudományban nem voltak járatosak. 2009. szept. 18. 13:36 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 83% Géza lányai: Ilona (Orseolo Péter anyja) és Sarolt (Aba Sámuel felesége lett) 2009. 15:33 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 anonim válasza: 35% Az előttem író nem jól írta, Géza fejedelemnek 3 lánya volt, és egy vannak szakirodalmak ahol még egy lányt megneveznek mint Géza lánya aki Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem felesége volt(később visszaküldte a magyar lányt).. Az első lányát gyakran Gizella néven említették de biztosan nem tudni a nevét Ő volt a Kabar törzsfő Aba Sámuel felesége. a második Orseoló Péter velencei Dózsé felesége Ilona. a harmadik Gavril Radomir Bolgár trónörökös felesége lett akit Margitnak hívtak. Fia Vajk(később István) II. (Civakodó) Henrik lányát Gizelátt vette el feleségül... 16:01 Hasznos számodra ez a válasz?
Jelen esetben a felek súlya többé-kevésbé kiegyenlítettnek tűnik, tekintély szempontjából viszont talán az Árpádok álltak jobban, hiszen ők adták az ország fejedelmét, még ha mindennek a tényleges jelentősége ma nem is látható. (Az eseményeket – úgy-ahogy – az Árpád-ház történetírói által lejegyzett történeteken keresztül ismerjük. ) Sarolt volt-e István anyja?
II. törvénykönyv: 1030-1038 között születhetett a II. 21 törvénycikket tartalmazott: Egyházi intézkedések: 1. : 10 falu köteles egy templomot építeni, és ellátni a szükséges felszereléssel. A ruhákat a király, a papokat és a könyveket a püspök biztosítja; 18. : mindenki köteles a terménye tizedét az egyháznak átadni ( tizedfizetés bevezetése). Új birtokrend biztosítása: mindenki szabadon rendelkezhet öröklött és a királytól kapott vagyona felett, amelyet fiai is örökölhetnek; a király csak attól veheti el vagyonát, aki ellene összeesküvést szó, és külföldre menekült. Bűncselekmények büntetése: a büntetik a lopáson érteket, a gyilkosokat, a cselszövőket, a hanyagokat, a hatalmaskodó ispánokat; a büntetéseknél jellemző a talio-elv ("szemet szemért, fogat fogért"). Külpolitika: A Magyar Királyság első megpróbáltatásai: Németek: Kezdetben jó volt a kapcsolat, de azután I. Konrád ( 1024-39) megpróbálta hűbéri függésbe vonni az országot. 1030 -ban támadást indított, de ezt I. István elhárította.
Az első vármegye Somogy lehetett, István halálakor a vármegyék száma 30-45 között mozoghatott. Végbement a királynak alárendelt katonai szervezet kialakítása is. A királyi haderő a királyi várakban (72 körül volt a számuk) összpontosult. A várak vezetői a várispán ok voltak, a szolgálatot teljesítő tisztek pedig a X. század i harcos elemekből kialakult vár jobbágyok. A várakhoz tartozó, szórt rendszerű (vár)birtokokon dolgoztak a várnépek, akik háború esetén "közlegényként" vonultak hadba. Létrejött a királyi udvari szervezet és udvartartás. A kor gazdálkodási viszonyaiból (naturális, önellátó gazdálkodás) adódóan a királyi udvar mozgott az országban, és az egyes udvarházakban felhalmozott – a királyi (udvari) birtokokon megtermelt, illetve a magán- és egyházi birtokokról adóként természetben beszedett élelmiszert elfogyasztotta. István nyugati minták szerint felállította az ország legfőbb vezető testületét, a királyi tanácsot. Ennek két legtekintélyesebb tagja az esztergomi érsek és a nádorispán (a királyi udvar ispánja) volt.
Az 1937-ben átadott Viadukt a Szent István völgyhíd nevet kapja. 1944. október vége - december 6. Veszprémben őrzik a Szent Koronát. VESZPRÉM 1945-TŐL NAPJAINKIG 1946. február 1. A köztársaság kikiáltása. 1949 Megalakul a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ma Pannon Egyetem. 1956. október 23-tól A veszprémiek részvétele a forradalom és szabadságharcban. november 4. A szovjet csapatok elfoglalják a várost. 1957-től Közintézmények és lakótelepek építése. 1958 Megnyitják a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot. 1967-1968 Az új városközpont kialakításának megkezdése. 1975 A vár és a belváros értékes műemléki együtteseinek felújítása. 1989-től A rendszerváltozás kapcsán kivonulnak az 1945 óta jelenlevő szovjet csapatok, Veszprém megyei jogú város státust kap, a veszprémi püspökség érseki rangra emelkedik, visszaállítják a régi utcaneveket. 2010-től A Veszprémvölgy és a belváros teljes megújítása. Forrás: Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém, Panoráma - Magyar városok sorozat
2018. május 18. 11:48 Sudár Balázs Az Árpád-ház IX–X. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább igaz. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. Olyannyira "létező" szereplő a kortársak számára, hogy nem is egyetlen forráscsoport emlékezik meg róla: a magyar krónikás hagyomány (Anonymus és a XIV. századi krónikakompozíció) mellett szerepel Querfurti Bruno Szent Adalbertről és Hartvik püspök Szent Istvánról írott életrajzában, sőt Merseburgi Thietmar krónikájában is. A magyar krónikások sokat írtak Sarolt családi kapcsolatairól, amelyeket legrészletesebben Anonymus taglalta. Szerinte a honfoglalás idején élő, és vezéri posztot betöltő Téténynek a fia Horka, az övé Gyula, akinek két leánya volt, Karold és Sarolt. Horka másik fiától pedig a kisebbik, Gyula származott, az ő két fia Bolya és Bonyha, ellenük lép fel István király. Kálti Márk, a Képes krónika szerzője hasonlóan vélekedik: szerinte István "sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen" Erdélyben, Saroltnak az apját pedig szintén Gyulának hívták.
Folytatta apja, Taksony gondolatát, és véget vetett a magyarok portyázásainak. Az utolsó ilyen esemény 970-ben Konstantinápoly ostromához kapcsolódott. Géza fejedelem saját hatalmát a gyepűk és a korábban szabadon hagyott területek elfoglalásával erősítette, biztosította az ország határait, és erősen támaszkodott katonai segédnépeire. Udvarházakat és földvárakat építtetett, megerősítette az alakuló nemzet kereteit. Uralkodásának központját Esztergomba helyezte, ahol nagyszerű palotát és kővárat emeltetett. Alba Regiában (Fehérváron) templomot építtetett, Veszprémben pedig püspökséget alapított. Szent Márton hegyén (a mai Pannonhalmán) bencés apátságot hozott létre, ahova 996-ban a clunyi szellemet magukkal hozó brevnovi papokat telepített. Az apátság templomát már Szent István uralkodása idején, 1001-ben felszentelték. Adalbert prágai püspök hosszú ideig tartózkodott Esztergomban, ahol Géza saját külpolitikájának erősítése érdekében tevékenykedett. Például Regensburgban ő kérte meg István számára IV.
Ki volt Sarolt, Géza fejedelem társa és Szent István édesanyja? 2021. augusztus 20. 08:54 Sudár Balázs Az Árpád-ház IX–X. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább igaz. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. Olyannyira "létező" szereplő a kortársak számára, hogy nem is egyetlen forráscsoport emlékezik meg róla: a magyar krónikás hagyomány (Anonymus és a XIV. századi krónikakompozíció) mellett szerepel Querfurti Bruno Szent Adalbertről és Hartvik püspök Szent Istvánról írott életrajzában, sőt Merseburgi Thietmar krónikájában is. Családi kapcsolatok A magyar krónikások sokat írtak Sarolt családi kapcsolatairól, amelyeket legrészletesebben Anonymus taglalta. Szerinte a honfoglalás idején élő, és vezéri posztot betöltő Téténynek a fia Horka, az övé Gyula, akinek két leánya volt, Karold és Sarolt. Horka másik fiától pedig a kisebbik, Gyula származott, az ő két fia Bolya és Bonyha, ellenük lép fel István király.
rgcrow.com, 2024