A vár mellett áll az Esterházy-kastély, illetve a középső zsilipjénél a híres műemlék-malom, a Cifra malom. A kastély mai pompáját 1776-ban nyerte el, Fellner Jakab tervezése által, akit Esterházy Miklós, mint a tatai terület birtokosa, bízott meg még 1762-ben. Az épületnek a történelem fontos szerepet szánt, például I. Ferenc osztrák császár és magyar király, és felesége, Ludovika királyné ide menekültek el a napóleoni harcok elől. Az uralkodó végül itt írta alá 1809-ben a háborút lezáró bécsi békét. Az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után pedig 1921-ben itt fogták el. Háttérben az Esterházy-kastély A Cifra malom szabadon álló, L alaprajzú, kétszintes, csonkakontyolt nyeregtetős malomépület. Egyedüli malomként vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá átépítették. Az épület üresen áll, dacolva az idő viszontagságaival.
Gyulai albérletek Gyulai vár belülről Vár Mocsárba épült, tölgy cölöpökön áll, melyekből kettőt sikerült megmenteni az 1960-as évek ásatásai során. A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: "Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára". Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő kastélyparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást. A várfalról a kilátás. Ráadásnak egy kis videó a várról... egy kicsit jobban megmutatja, hogy milyen szép, és mennyire egyben van még ez a vár.
A Komárom-Esztergom megyei Tatán mindig találhatunk magunknak felfedeznivalót. A város műemlékekben és látnivalókban gazdag, természeti szépsége minden évszakban lenyűgöző. Az Öreg-tó partján szemtanúi lehetünk például a madárvonulásnak is. A város szívében található, sokat látott Öreg-tó különleges madárpihenőhely, amelyet a tollasok előszeretettel használnak hosszabb telelésre vagy éppen – vonulásuk során – pihenőre. A "reggeli kihúzás", a madarak elindulása, páratlan szépségű látnivalóval ajándékozza meg a természeti érdekességre fogékony érdeklődőket, és azokat, akik Nils Holgersson meséjének köszönhetően valósággal rajonganak a vadludakért. "Itt a madarak tömegével szeptember végén, október közepén jelennek meg, és ez a folyamat kitart február közepéig" – mondta Csonka Péter, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tájegységvezetője. Az Öreg-tó hazánk egyik legidősebb mesterséges tava. Az 1700-as évek végétől az ember intenzívebb módon hajtotta szolgálatába a területet: a kiterjedt mocsárvidéket lecsapolta, megkezdődtek a vízkormányzási manőverek, végül a terület mezőgazdasági célú használata is.
Érdekessége ennek a teremnek a kályha, ami a redukált égetésű szemes kályhák kései, népies változatai közé sorolható. Az udvarház szolgaszemélyzetéhez köthető egyik épület kályhás boronaház volt. A ház ép lábazatú kályhája úgy került elő, ahogy annak idején a 16. század végén összedőlt. Az első emelet egyik termében a tatai céhek történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Itt láthatók a céhládák és céhkorsók is. A török kor után virágzásnak indult mezővárosban számos céhtestület működött. Híresek voltak a tatai fazekasok és vízimolnárok. Ezen a szinten láthatjuk a gótikus, keresztboltozatú lovagtermet is, melynek dísze egy hatalmas, rekonstruált Zsigmond-kori lovagalakos kályha. Számomra az első emelet legérdekesebb szobája az 1997-ben megnyílt úgynevezett "Római szoba" volt, melyet az egykori Brigetio katonavárosából származó rekonstruált faliképek, római kori törmelékek díszítenek. A Krisztus utáni 2. századból származó falfestmény töredékeket leletmentés során találták meg, 1961-ben, Szőnyben.
Esterházy-kastély Tata legújabb látványossága a frissen felújított Esterházy-kastély. Az Öreg-tó és környéke egykoron ugyanis az Esterházyak birtokában volt, itt állt a vár szomszédságában a késő barokk kastély is. A grófi család rezidenciáját most teljeskörűen felújították és korhűen berendezett szobái és kiállítóterei mesélnek arról, milyen lehetett itt élni, milyen izgalmas élet zajlott a kastélyban. Számos diplomai esemény szemtanúja volt ez a pompás épület, több uralkodót is vendégül látott falai között és itt írták alá a Napóleonnal kötött schönbrunni békeszerződést is. A kiállítás ezekre a neves eseményekre és a nyugodt vidéki életre utalva kapta a Béke szigete nevet. A tárlaton több interaktív elem is helyet kapott. Ha megismerted az Esterházyak életét, érdemes egy sétát tenni a kastély körül a díszudvarban és a parkban vagy enni egy finom Esterházy-tortaszeletet a kastély kávézójában. Az Esterházy-kastély minimum félnapos program, ha alaposan végignéznéd! Kálvária-domb A legjobb kilátásért bizony egy picit lépcsőzni kell, de ez ne szegje senki kedvét.
Utánuk királyi kézbe került, és ekkor, Luxemburgi Zsigmond király idején élte első fénykorát: az uralkodó négy saroktornyos, klasszikus lovagvárrá bővítette az épületet, és itt rendezte be egyik udvarát is. A vár második virágkorát később, Mátyás király idején élte. "Zsigmond inkább az országot vezette innét, Mátyást már pihenőhelyként szolgálta. Bonfini leírásaiból alkothatunk képet Mátyás uralkodása idején Tatáról. Történetírásából származik a mai napig élő legenda is, hogy Mátyásnak volt elég akarata, pénze, energiája, és vizákat telepíttetett a tatai tóba, bemutatva ezzel az ő nagyságát" – mondta Nagy Roland, a Kuny Domokos Múzeum kommunikációs munkatársa. A mohácsi csatavesztés után a vár a dunántúli végvárrendszer egyik láncszemét alkotta. A külső védmű- és várárokrendszere is ekkor épült meg. Hadászati célja inkább az volt, hogy feltartóztassa, mintsem megállítsa a török csapatokat, így Komárom és Győr előváraként a török–magyar csatározások állandó helyszíne lett, a 15 éves háborúban négyszer is gazdát cserélt.
rgcrow.com, 2024