[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871 -ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében Galíciából jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le. A településnek 1857 -ben 887, 1910 -ben 1206 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 59%-a horvát, 37%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918 -ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 77%-a horvát, 14%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 808 lakosa volt. Lakossága [ szerkesztés] Lakosság változása [6] [7] 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 887 958 806 905 954 1. 206 1. 096 1. 167 1. 191 1. 254 1. 064 884 755 779 824 808 Gazdaság [ szerkesztés] A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.
Kaniža A Szent György plébániatemplom. Közigazgatás Ország Horvátország Megye Bród-Szávamente Község Bebrina Jogállás falu Irányítószám 35254 Körzethívószám (+385) 35 Népesség Teljes népesség 808 fő (2011) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 87 m Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Kaniža Pozíció Horvátország térképén é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 17° 53′ 15″ Koordináták: é. 17° 53′ 15″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kaniža témájú médiaállományokat. Kaniža falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik. Fekvése [ szerkesztés] Bródtól légvonalban 10, közúton 18 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 29, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Matnik-patak mentén fekszik. Története [ szerkesztés] A település a középkorban még nem létezett. Területe a templomosok borostyáni uradalmához tartozott, melynek birtokközpontja a Završje feletti Borostyán (Briščana na Petnji) kolostora volt.
A szokások a közösségtől függően is különböznek, egyes családokhoz a pap látogat el, imát mond, valamint megszenteli a házat és az elkészített ételeket. A hagyományosabb közösségekben szenteltvizet használnak a kalács elkészítéséhez is, amelynek tetejét proszfóra pecséttel, vagy más alakzatokkal díszítik. Védszentnapkor a ház ajtaja mindenki számára nyitva van, rokonok és ismerősök ellátogatnak ahhoz, aki ünnepel, így gyakran egész nap váltakoznak a vendégek. Szokás, hogy a vendégek egy üveg vörösborral és Házigazda, boldog slavát kívánok! (Srećna slava domaćine! ) köszöntéssel érkeznek az ünnepelt családhoz, ahol a házigazda és háziasszony az ajtóban koljivo val és borral fogadják őket. A védszent ünnepi ebéd elengedhetetlen részei: kalács, darált főtt búza, gyertya és vörösbor A slava lehet családi vagy egy adott közösség védőszentjének ünnepe – például egy falu vagy település oltalmazója – avagy a templom névadó patrónusa. Manapság egyes szakmák mellett – az iskolák védőszentje Szent Száva, az orvosoké pedig Szent Kozma és Damján – Szerbiában a politikai pártoknak is van védőszentje, amelynek napjáról a párton belül emlékeznek meg.
A Krisztus király plébániatemplom alapjainak kiásása során került elő a Kupska utcában egy őskori szekerce. Ősi csónakot is találtak itt. A Savska és az Ulica grada Vukovara kereszteződésénél római sírt tártak fel, 1911-ben pedig a Kruge városrészen találtak egy, a 7. és 8. század fordulóján használt avar-szláv temetőt. A Trnje nevét először 1242 -ben említik IV. Béla király oklevelében, amely szerint az akkori Zágráb déli határán fekvő terület nagy része a Gradechez tartozott. Ezzel összefüggésben megemlítik a kompot, a Kraljev brod nevű kikötőt a Száván, a Száva-hidat és a "nagy utat", amely összeköti a Kraljev brodot és a várost. A 17. század elején Trnje volt a legnagyobb a jobbágyfalvak között a mai város területén. Abban az időben 17 család élt itt. Mindegyik Orsics család jobbágya volt, akiket később Kulmer gróf örökölt. Kétszáz évvel később 1801-ben, Trnje nyolc házában 112 lakos élt. A trnjei parasztok a Med grabami úton érkeztek a városba, a mai Petrinjska utcára, amely Zágrábot nemcsak a Száva északi partján fekvő településekkel, hanem a Száván túli területekkel is összekötötte.
– Csakis. Tudod, ez nem olyan hivatalos forma munkahely volt, szóval nem volt olyan precízen lepapírozva. A körúton szórakozóhelyeket, diszkókat védtünk. Egy jól csengő nevünk volt már a szakmában, de dolgoztunk is érte, drága Péterkém, az biztos. – Kedves ember vagy. Mindig ilyen voltál? – Dehogyis. Figyelj ide, nagyon agresszív típus voltam. Olyan világot éltünk, mivel a védelem volt a fő pont az életünkben, nem viselkedhettem báránytermészettel. Sokszor fel kellett lépni szájjal is, verbálisan, meg hát volt úgy, hogy, hát hogy mondjam, drága Péterkém, a kezünket is működtetni kellett. Kérlek szépen, mit mondjak még bővebben, hát ez a lényeg, ha a múltamra visszanézek. Na meg a csajok. Tudod, akkor úgy vezettük az életünket, hogy akkor vagy csak vagány, ha minél több nőd van. De mindig ők tapadtak miránk. Bementünk egy éjszakai szórakozóegységbe, a lányok meg azonnal, hogy itt a Száva Zsolti! Az első élettársi kapcsolatom Marival szép volt, de aztán megromlott. Utána volt egy hároméves kapcsolatom, onnan van a második fiam, aki most nyolcéves.
Ez a szócikk a Duna mellékfolyójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Száva (keresztnév). Száva Zágrábi naplemente a Száván Közigazgatás Országok Szlovénia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szerbia Földrajzi adatok Hossz 940 km Vízhozam Zágrábnál 255, Belgrádban 1780 m³/s Vízgyűjtő terület 95 700 km² Torkolat Duna ( Belgrádnál) → Fekete-tenger é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 14° 09′ 19″ Koordináták: é. 14° 09′ 19″ Elhelyezkedése Vízgyűjtő terület A Wikimédia Commons tartalmaz Száva témájú médiaállományokat. A Száva ( latinul: Savus, németül: Save, szerbhorvátul és szlovénül: Sava, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója. A Balkán-félsziget északi határa. A Sava Dolinka és Sava Bohinjka összefolyásával keletkezik Szlovéniában a Júliai-Alpokban. Bosznia-Hercegovina északi határfolyója Horvátország és Szerbia felé. Teljes hossza 940 km, ebből 583 km hajózható ( Sziszekig). Vízgyűjtő területe 95 700 km², közepes vízhozama Zágrábnál 255 m³/s, míg a torkolatánál, Belgrádban 1780 m³ másodpercenként.
Trnje Zágráb városnegyede Horvátországban, a főváros központi részén. Trnje Elhelyezkedése Zágrábon belül Közigazgatás Ország Horvátország Megye Zágráb főváros Jogállás városnegyed Körzethívószám +385 01 Népesség Teljes népesség 42 282 fő (2011) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 112 m Terület 7, 36 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Trnje Pozíció Horvátország térképén é. sz. 45° 47′ 50″, k. h. 15° 58′ 40″ Koordináták: é. 15° 58′ 40″ A Wikimédia Commons tartalmaz Trnje témájú médiaállományokat. Fekvése Szerkesztés Trnje Zágráb város központjának déli részén fekszik. Északról a vasút választja el a Donji Grad (Alsóváros) városnegyedtől. Délen a Száva választja el a Novi Zagreb-istok (Újzágráb-kelet) városnegyedtől. Keleten a Heinzelova utca határolja és választja el a Peščenica-Žitnjik városnegyedtől, míg nyugaton a Savska utca a Trešnjevka-sjever és a Trešnjevka-jug városnegyedtől. A Trnje városnegyed területe meglehetősen sík, a Száva bal, északi partja mentén helyezkedik el.
Száva Lajos ügyében várhatóan az ősz folyamán hirdeti ki elsőfokú határozatát az FB. Az óvadék kérdésében az ügyészség nem fellebbezett, így a büntetőügyben eljáró bírói tanács óvadékra vonatkozó nem nyilvános ülésen napokban meghozott határozata jogerős. Amint valaki befizeti Száva Lajosért a 25 millió forintot, szabadlábra kerül. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a hozzátartozók napokon belül előteremtik a szükséges készpénzt. Az büntetőeljárási törvény szerint az óvadék összege a vádlott bűnösségének megállapítása esetén is visszajár, csak akkor nem, ha megsérti az óvadék szabályait, így például nem jelenik meg a hatóságok kérésére, vagy az óvadék ideje alatt újabb bűncselekményt követ el. A bíróság más kényszerintézkedést, így például házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat sem tartott indokoltnak a 2000 decembere óta fogva tartott, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel vádolt férfi esetében. A vád szerint Száva Lajos 2000-ben több kilogramm hasist adott át ismerősének, Simon Ferenc rendőr főhadnagynak értékesítés céljára.
rgcrow.com, 2024